Összesen 14 milliárd forinttal száll be kisebbségi tulajdonosként a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. azokba a kis- és középvállalkozásokba, amelyek dinamikus fejlődést mutatnak, új munkahelyeket hoznak létre, de tőkehiány akadályozza a bővülésüket. Csuhaj V. Imre, a társaság elnök-vezérigazgatója azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy egyre több cégnek átlagosan ötéves időtartam erejéig segítenek a megerősödésben.

Nem hitellel és vissza nem térítendő forrásokkal, hanem kisebbségi tulajdonrész-vásárlással egy év alatt mintegy hétszázmillió forint értékben nyújtott segítséget kis- és középvállalkozásoknak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., amely mindezért cserébe fejlődést és új munkahelyeket vár el. Az állami pakett egy meghatározott idő után a céltársaság által kivásárolható, így a tőkealap átmeneti csendestársként akkor erősíti a cégek pozícióját, amikor arra a leginkább rászorulnak.

Az Új Széchenyi Terv forrásaiból táplálkozó kockázati tőkealap működése eddig ígéretes – mondta Csuhaj V. Imre. Közel 200 vállalat került eléjük, és 35 befektetési döntést hoztak tulajdonrész-vásárlásról (2,6 milliárd forint értékben), közülük kerülnek ki folyamatosan azok a társaságok, ahol az állam úgynevezett csendestársként száll be. Ezek a vállalatok hozzávetőlegesen évi 12 százalékos árbevétel-bővülést hoztak, és alkalmazottaik számát átlagosan 16 fővel emelik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozó programot az különbözteti meg a többi kockázati tőkealaptól, hogy kifejezetten a már működő mikro- és kisvállalkozások megsegítésére koncentrál, és ebből következően alacsonyabb megtérülést vár el, mint a privát tőkealapok vagy a 2010-től működő úgynevezett Jeremie program (európai vállalat-fejlesztési pénzügyi alap) forrásaiból gazdálkodó kockázati tőkések. Ez utóbbiak dinamikusan, évi 25-35 százalékkal fejlődő iparágakban tevékenykedő, nagyobb árbevételű vállalatokat részesítenek előnyben, így ez a forrás nyilvánvalóan csak egy szűkebb kör számára biztosíthat lehetőséget.