Drámaian magas Magyarországon a szájüregi rák gyakorisága: a 8. legelterjedtebb rosszindulatú daganatféleség a magyar lakosság körében - hangsúlyozza a Semmelweis Egyetem (SE) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Az utóbbi években az egész világon emelkedett a betegek száma, de Magyarország vezető helyen áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján.
Nagy Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kara orális diagnosztikai tanszékének professzora szerint a legnagyobb probléma, hogy a betegek, főleg a férfiak, későn fordulnak orvoshoz, sokszor csak akkor, amikor előrehaladott az elváltozás, és ekkor már az eredményes kezelés, a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb. A szájüregi rák ugyanis sokáig nem okoz panaszt, fájdalmat, a magyar lakosság nagy része pedig nem jár rendszeresen fogorvoshoz.
"Magyarországon négyszer annyi férfi hal meg szájrákban, mint nő" - emeli ki a közlemény.
Növeli a kockázatot a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a kettő együttesen pedig megsokszorozza a veszélyt. Kockázatnövelő tényező a rossz szájhigiéné és a hiányos táplálkozás is, ez főleg idősebb korban és rossz szociális körülmények között élőknél okoz problémát.
A legújabb vizsgálatok szerint azonban a szájrák gyakorisága nő a fiatalabb lakosság körében is mindkét nemnél, olyanoknál, akik nem dohányoznak és nem fogyasztanak alkoholt. Ennek lehetséges oka a humán papilloma vírussal való fertőzöttség.
További gond, hogy korai állapotban még nagy gondosság mellett sem biztos, hogy a szabad szemmel történő vizsgálat elegendő az elváltozás felismeréshez. Léteznek ugyan olyan eszközök, amelyek megkönnyítik a felismerést, Magyarországon azonban egyedül a Semmelweis Egyetemen van két olyan műszer, amely speciális kék fénnyel megvilágítva a szájüreget segít kimutatni az elváltozásokat korai stádiumban is.
Az első ilyen készülék 3 éve érkezett az orális diagnosztika tanszékre, néhány hónapja pedig sikerült beszerezni az egyetemre egy modernebb mobil műszert is, amely nemcsak a fogorvosi rendelőben, hanem akár műtét közben is alkalmazható, segítve a sebészek munkáját, pontosabbá téve az ép és beteg területek határának meghatározását.
Nagy Gábor professzor szerint nagyon fontos lenne, hogy a méhnyakrák-szűrésekhez hasonlóan legyen szervezett szájüregi szűrés is.
"Az időben elvégzett vizsgálatnak rendkívüli a jelentősége, a korai felismerés esetén a betegek 90 százaléka gyógyítható" - emeli ki a közlemény.