A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont előtt tartott rendezvényen kiemelte: nem a magyar zsidóságot, hanem a magyarságot érte több százezernyi veszteség akkor, amikor az auschwitzi haláltábor működött.

„Nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő tábor” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, nagyon kevesen voltak azok, akik végül január 27-én meglátták a fényt és megszabadultak attól a kínzó, gyötrelmes időszaktól, amit a holokauszt jelent. Szavai szerint az ENSZ nem hiába tette emléknappá ezt a napot. Magyarország és a magyar zsidóság számára talán az egyik legsötétebb, leginkább eltaszítandó korszak volt ez az időszak – emelte ki az államtitkár.

Rétvári Bence rámutatott: az új magyar alaptörvény helyesen fogalmaz akkor, amikor elutasítja ezt a korszakot, és nem tekinti a magyar demokratikus államtörténet részének, egyben szakít azzal a megfogalmazással, hogy az emberek alapvető emberi méltóságát, jogaikat az állam garantálja. Most már azt mondja ki az alaptörvény – folytatta –, hogy mindenkinek joga van az élethez, az emberi méltósághoz és az alapvető szabadságjogokhoz – tette hozzá.

A parlamenti államtitkár reményét fejezte ki, hogy ez a megfogalmazás is segít abban, hogy tudjuk, „soha ilyen nem történhet”, ezeket a jogokat nem az állam adja, hanem az emberrel vele születnek.

Rétvári Bence felidézte: a magyar kormány még az ENSZ határozatát megelőzve, 2000-ben április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává tette. Azóta is számos iskolában tartanak megemlékezéseket, de közös feladat, hogy ezen oktatási intézmények száma minél magasabb legyen.

Kitért arra is, hogy tavaly, a magyar uniós elnökség idején fogadták el az Európa Tanács azon következtetését, amely ismét mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a holokauszt és hasonló totalitárius diktatúrák kialakulását. Magyarország igyekezett kihasználni e téren is azt a lehetőséget, amelyet a soros elnökség biztosított – fűzte hozzá.

Rétvári Bence szólt arról, hogy a magyar kormány az embermentő svéd diplomatára emlékezve Raoul Wallenberg-évvé nyilvánította az idei esztendőt. Az emlékbizottság munkája is segít abban, hogy a múlt tanulságait, tényeit levonják.

Az államtitkár rámutatott: a gazdasági világválság Magyarországon és a világ minden táján elkeseredetté teszi az embereket. Ez valószínűleg még évekig így lesz számos helyen a világban. Ez az az időszak, amikor az emberek könnyen keresnek egyszerű megoldásokat, amikor könnyebben tudják problémáikat egy-egy osztály, vagy népcsoport ellen, akár tehetősek, vagy a legszegényebbek felé irányítani. Ilyenkor kiemelt a politikusok felelőssége, hogy figyeljenek ezekre a folyamatokra, megakadályozzák, hogy ki-ki egyszerű megoldást keressen, olyan megoldást, amely csalóka, de valójában embertelen, vagy az emberi méltóságot nem tiszteli – figyelmeztetett Rétvári Bence.

Mint hangsúlyozta, egy nehezebb, göröngyösebb utat kell bejárni a válságból való kikerülés során, a tömeges elszegényedés megakadályozása érdekében, de erkölcsileg csak ez az út vállalható.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is. Az üvegtornyon azoknak a településeknek a neve olvasható, ahol az 1944-es deportálások miatt ma nincs zsidó közösség.