A londoni szervezők a világ legzöldebb és legfenntarthatóbb olimpiaként harangozták be az idei nyári játékokat, és bár jó néhány területen valóban dobogós helyet értek el, akadnak azonban olyan vállalások is, amelyeket egyértelműen nem sikerült teljesíteniük.

Az épületek szempontjából biztos az aranyérem: az acélból és részben öreg gázcsövekből épült stadion tetőszerkezetének kétharmada újrahasznosított acélból készült. A Pályakerékpáros csarnokhoz (Velodrome) fenntartható forrásból származó faanyagot használtak: az épület szellőzéséről és világításáról a természet gondoskodik. A vízi sportoknak otthont adó központ azonban teljes egészében betonból és acélból készült, épphogy csak megfelelve a fenntarthatósági feltételeknek - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
Az építkezési munkálatokból származó hulladék mintegy 97 százalékát sikerült "megmenteni" a szemétteleptől. Az olimpiai szervezőbizottság (LOCOG) zéró szemétdomb-termelés politikájának célja a játékok idején termelt hulladék 70 százalékának újrahasznosítása. Jelenleg 73 százalékon áll a mérleg, ám az Olimpiai Parkban felállított speciális szemetesek ellenére a szelektív hulladékgyűjtés továbbra is akadozik: a látogatók ugyanis még nem igazán fogékonyak a zöldebb mentalitásra.
A megújuló energiaforrások tekintetében túlvállalták magukat a szervezők. Ígéretük szerint a villamosenergia 20 százalékát új, helyi megújuló forrásokból fedezték volna, ám ezt igen csekély mértékben sikerült teljesíteni. Egy korábban felállított szélturbinát kiselejteztek, és - sokak szerint - kevés energiát fektettek a biotüzelőanyag előteremtésébe, a napenergia hasznosításába. Az olimpiai kivitelezési szerv (ODA) által kitűzött 50 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentés viszont remekül halad: az energia-megtakarítás és a zöld áramellátási megoldások révén 47 százalékot sikerült lefaragni a kibocsátás mértékéből egy átlagos olimpiához viszonyítva.
A Coca Cola céghez és a BP olajtársasághoz hasonló vállalatok támogatása nélkül a londoni olimpia soha nem lehetett volna ilyen grandiózus. Sokan azonban úgy vélik, hogy az olajkitermelésben, atomenergiában, cukros üdítőkben és egyéb vitatott ágazatokban érdekelt cégek beszennyezik a játékok szellemiségét. Kétségtelen, hogy a Dow Chemical és az Adidas háza táját is érték vádak az emberi jogok megsértéséért, ám sok támogató leginkább azt igyekszik bebizonyítani, hogy a nagyvállalatok is betölthetnek vezető szerepet az energiafelhasználás csökkentésében. Ezt hirdetik az atléták fuvarozását végző BMW hibridautók is.
A tömegközlekedés tekintetében eddig kiválóan szerepel a brit főváros: a metró-, vonat-, és buszjáratok működése zökkenőmentes. Az aktív közlekedési program fokozott gyaloglásra és biciklizésre is ösztönöz, habár a kétkerekűek számára nincs elég új sáv, illetve biztonsági intézkedés, valamint a vonatokra sem lehet felvinni őket.
A ételek szempontjából biztos ezüstérmes a londoni olimpia. A nagy csinnadrattával megnyílt, gigantikus McDonald's-ok kínálata csak a megaétlap 10 százalékát teszi ki. A hamburgerek mellett a látogatók a sertéssültet kínáló büféktől kezdve egészen a kínai gyorséttermekig válogathatnak. Az éttermek helyi alapanyagokat használnak: a McDonald's is brit marhából, csirkéből és a szabadtartásból származó tojásból dolgozik, emellett nem kínál nagy menüket, és mindennek feltünteti a kalóriatartalmát.
A vadvilág védelmében aranyérmet érdemel az olimpia. Több mint kétmillió tonna termőföldet ástak ki, tisztítottak meg és hasznosítottak újra, kifogástalan talajt biztosítva az ország legnagyobb vadvirágos rétjének és egy ritka nedves erdőségnek. Számos vizenyős területet élesztettek újjá, a Lea folyó pedig ismét régi fényében ragyog. A London vízellátásáért felelős Thames Water közműcég szennyvíz-újrahasznosítással gondoskodik az öntözésről és az olimpiai vécék öblítéséről. Az épületek teteje környezetbarát építésű és esővízgyűjtőként is funkcionál. Az ivóvíz ellátás azonban problémás.
A londoni az első olimpia, amely a Legacy Development Corporation révén már a kezdetektől foglalkozik a helyszínek játékok utáni hasznosításával. A kezdeményezés célja, hogy a főváros a jövőben is tartsa magát a fenntarthatósági szempontokhoz, mind az építkezések, mind az üzletei, közlekedési beruházások tekintetében, tovább folytatva London keleti részének környezetbarát újjáélesztését.