Ennek oka a termelőknek nyújtott állami támogatások mértékében rejlik – írja a Magyar Nemzet. Mindez igaz azokra az uniós országokra is, ahol központilag megszabott a jogalap és a támogatás mértéke, ám a kormányok ezt kiegészítik. Persze titokban és burkoltan.

A nagyobb dinnyetermelő országok mezőgazdasági támogatási gyakorlata eltér az uniós szabályozástól, emiatt az ottani termelők versenyelőnyt élveznek a magyarokkal szemben – mondta Pócs János. Erről a világ egyik legnagyobb vetőmag-forgalmazó cégének termékmenedzsereitől értesült a fideszes országgyűlési képviselő, akiktől azt kérdezte, hogy hol és milyen rejtett támogatást kapnak a termelők a kormányaiktól.

Görögországban egy hektár dinnye termelési költsége körülbelül annyi, mint nálunk, nagyjából másfél millió forint. Ellentétben velünk, ha egy görög termelő igazoltan exportra termel, akkor minden költsége után visszakapja az általános forgalmi adót. Fontos az is, hogy az állam kötelező minőségvizsgálatnak veti alá az exportra szánt árut, és ha annak a minősége nem éri el a kifogástalan szintet, akkor nem engedik ki a terméket az országból. Spanyolország a termelői csoportokat adókedvezménnyel támogatja. Emellett beruházásaikhoz szintén támogatást nyújt, ami csökkenti a termelők költségeit. Fontos eleme a rendszernek, hogy az állam megszabja a belső piacon meghatározott legalacsonyabb árat, illetve szabályozza a termelést. Ha szükséges, akár meg is semmisítheti a túltermelt mennyiséget – írja a csütörtöki Magyar Nemzet, melyből további információkat is megtudhat. (da)