Az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint a lakossági fogyasztás határozott élénkülése lehet idén a gazdaság helyreállásának legfőbb hajtóereje. Árokszállási Zoltán hangsúlyozta, hogy a fogyasztói hangulat jobban alakul, mint az üzleti, elsősorban a reálbér emelkedésének köszönhetően.

A munkaerőpiacon ősszel mutatkozhatnak meg a fellendülés hatásai, a munkanélküliségi ráta az év végéig 4,2 százalékra mérséklődhet. Az egyre erőteljesebb belső kereslet várhatóan nem emeli számottevően a pénzromlás ütemét, újabb inflációs nehézségekre belátható időn belül aligha kell készülni. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése a szolgáltatások árának alakulása lehet, de a drágulásuk valószínűleg mérséklődni fog. Az infláció az élelmiszer- és üzemanyagárak alakulása alapján 3,8 százalékra mérséklődhet éves összevetésben. Jövőre 3,5 százalékra csökkenhet, a 3 százalék körüli szintet 2026-ban érheti el ismét.

Az MBH Bank szakértője szerint a GDP-növekedést a nettó export is segítheti, de az ipar exportja egyelőre nem alakul jól, főképp a gyenge német kereslet miatt. Az ipari konjunktúra is nehezen áll helyre, de jövőre már erőteljesebb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, és várhatóan a vállalati beruházások is lendületet vesznek belföldön, bepótolva az elmúlt évek lemaradását.

A külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben befolyásolhatja a forint árfolyamát, de a jelentős többlet miatt nem várható tartósan 400 forint feletti euróárfolyam. A következő évek során visszafogott ütemű, de tartós forinterősödés várható.

A 4,5 százalékos költségvetési hiánycél az állami beruházások átütemezésével szintén tartható lesz idén, ha a fogyasztásból származó adóbevételek a második félévében jól alakulnak. Jövőre a deficit 4 százalék alá, 2026-ban 3 százalék alá eshet, miközben a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya szintén csökkenni fog, 2 év múlva 70 százalék alá szorítható le - tette hozzá.

Az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint az inflációs folyamatok világszerte kedvező irányba mutatnak, az eurózónában a bázishatások okozta emelkedés átmenetinek bizonyult, a jegybankok ugyanakkor egyelőre óvatosak. Az alapkamat-csökkentés üteme a romló pénzpiaci hangulat miatt belföldön ugyancsak mérséklődött, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő hónapokban is körültekintőbb lehet, amikor döntenie kell a monetáris kondíciókról - tette hozzá Balog-Béki Márta, aki az év végére 6,5 százalékos alapkamatra számít. Előrejelzését azzal indokolta, hogy a kamatvárakozások elmaradnak a jelenlegi alapkamattól, így a jegybanknak van még valamennyi lehetősége a mérséklésre. A szakértő úgy véli, hogy a következő 2 évben további 1-1 százalékponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat, vagyis 2026 végére 4,5 százalék várható.