Hírek
2025. Június 21. 09:12, szombat |
Külföld
Forrás: MTI
Vlagyimir Putyin: Moszkva nem törekszik Kijev kapitulációjára
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
"Nem törekszünk Ukrajna kapitulációjára. Ahhoz ragaszkodunk, hogy elismerje a terepen kialakult realitást" - mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni "a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről.
"Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá"
- hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
"Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" - fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól. Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített.
Kijelentette, hogy
Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása - amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak -, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni.
Putyin szerint azt orosz hadsereg a "különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy "ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy "piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a "kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet "a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
"Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott"
- mondta.
Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
"Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket - a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (…) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik"
- mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kiielentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
"Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja"
- mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét.
"A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" - hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Külföld
Francia uniós biztos: az EU-nak megvannak az eszközei az új amerikai vámok elkerülésére
Az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel elrettentheti Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy új vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.
